Picard, L. Barbara

Edda, történetek az északi istenekről, hősökről

A vikingek szá­mos tör­té­ne­tet me­sél­tek iste­ne­ik­rôl: a ha­tal­mas Odin­ról, a menny­dör­gés is­te­né­rôl, Thor­ról, a gyen­géd Freyá­ról, a baj­ke­ve­rô Loki­ról és fur­fang­jai­ról. Ezek­ben a tör­té­ne­tek­ben az is­te­nek min­dig ar­ra kény­sze­rül­nek, hogy meg­küzd­je­nek a gyû­lölt óriá­sok­kal, akik a kö­nyör­te­len észa­ki ha­vat és a zord he­gye­ket jel­ké­pe­zik.
Ezeknek az iz­gal­mas és drá­mai me­sék­nek a so­ra a min­den­ség kez­de­té­nek tör­té­ne­té­vel nyí­lik, majd ezt kö­ve­ti a töb­bi, mint pél­dá­ul az is­te­nek vég­sô csa­tá­ja a tél erôi el­len.

Barbara Leonie Picard (1917-2011) angol írónô gyermekek számára írta meséit. 1947-ben a brit rádió egyik gyerekmûsorában tûzte ôket mûsorra, majd 1949-ben az Oxford Kiadónál látott napvilágot elsô, önálló mesés kötete.
Második kötetének megjelenése után az Oxford Kiadó javaslatára kezdte el az ôsi görög mitológia történeteit újra elbeszélni gyermekek számára. 1952-ben Homérosz Odüsszeiáját írta át, mely kivívta Robert Graves, a görög mítoszok híres tolmácsolójának elismerését is.
1953-ban az északi istenek és hôsök történeteit, 1955-ben Artúr király és lovagjainak történetét, valamint francia legendákat és meséket írt újra. Tartózkodott a költôi stílustól, prózája megôrizte az eredeti mûvek vadságát. Önálló regényeket is írt, háromszor jelölték egy rangos brit irodalmi díjra, a Carnegie Medal-ra.
Az Encyclopaedia Britannica szerint Picard egyike volt annak a tíz írónak, akik stílusukkal egy „új angol iskolát” teremtettek a gyerekeknek szóló történelmi regények terén. Mûveiket lelkiismeretes tudományosság, realizmus, ôszinteség, szociális érzékenység jellemzi, s a puszta szájhôsködés iránt általános megvetést tanúsítanak.
Barbara Picardnak számos könyve jelent meg, összesen 25 kötet, az utolsó 1999-ben.

Ár: 2500 HUF
Mennyiség:
Copyright www.maxx-marketing.net