Popper-Ranschburg-Vekerdy

Az erőszak sodrásában

„Amerikában, Bostonban kölcsönkaptam egy II. világháborús dzsipet. Iszonyú mennyiséget fogyasztott, öreg volt, de én nagyon szerettem, elvitt engem, ahová akartam. Történt pedig, hogy egy bostoni keresztforgalomban megálltam - és azután már nem tudtam elindulni. Indítóztam, de semmi. Az autósok nem tudtak miattam vezetni semmilyen irányba sem. Ültek az amerikaiak a kocsijukban – én nem mondom, hogy lelkes arccal -, de valami feltűnt: egyik se dudált, mert olyan hülye nem volt közöttük, aki azt hitte, hogy én direkt állok meg a kereszteződésben… Tessék ezt Magyarországon elképzelni. Bizony, hogy dudahangverseny lesz, nyomják a dudát, mint az eszelősök, és miért?”

Teszi fel a kérdést Popper Péter ’Az erőszak sodrásában’ című könyv első fejezetében. Majd rögtön meg is adja a választ: a dudálás oka nem más, mint hogy az emberek frusztrációs potenciálja autóvezetés közben lecsökken. De mi váltja ki a frusztrációt és az agressziót, és mit tehetünk ellene? A vérünkben van az erőszakos viselkedés vagy környezeti hatások indukálják? Hogyan kezelhetjük megfelelő módon gyermekünk harciasságát? Mi húzódik a családon belüli bántalmazás hátterében? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ a három elismert pszichológus az erőszakról szóló közös könyvükben.

Az első rész az agresszióval foglalkozik, ebben a fejezetben azt tárja Popper Péter az olvasó elé, hogy melyek az agressziót gátló illetve indukáló tényezők. Utóbbira vonatkozóan Csányi Vilmos etológus kutatási eredményeit ismerteti, melynek keretében részletesen kifejtésre kerülnek az agresszivitást kiváltó szituációk, mint például a félelem vagy az irritáció. A szerző külföldi történetekkel, anekdotákkal, friss kutatási eredményekkel és személyes élménybeszámolókkal spékeli meg a témát, vagyis igyekszik széles spektrumban vizsgálni a problémakört.

A második fejezet, amely ’A bűnözés lélektana és genetikája’ címet viseli, Ranschburg Jenő tollából származik. A pszichológus először a pszichopata személyiségjegyeket ismerteti, majd a jelenség kialakulásának két okát, a genetikai adottságokat, valamint a környezeti hatásokat veszi górcső alá. A fejezetből kiderül, hogy pusztán az egyik tényező teljesülése nem garantálja, hogy valakiből pszichopata lesz, viszont ha a családban erős a bűnözésre, erkölcstelenségre való hajlam, és a kisgyermekkori erős érzelmi kötődés is hiányzik (például a szülők elvesztése miatt), akkor nagy valószínűséggel bekövetkezik ez a negatív fordulat. Érdekes tény továbbá, hogy ha egy ikerpár egyik fele pszichopátiás jellemzőkkel rendelkezik, akkor ezek a tulajdonságok 80 százalékos valószínűséggel az ikertestvérében is fellelhetőek.

A könyv harmadik részében Vekerdy Tamás járja körbe a gyermekkori agresszió kérdését. Elsőként a jelenség lélektani hátterét mutatja be, vagyis felsorolja, hogy melyek azok a kudarcélmények, amelyek a gyermeket érhetik, és az erőszakos viselkedést kialakíthatják. Ezek közé tartozik például az átláthatatlan világ, amikor a gyermek nem érti, hogy mi miért és hogyan történik, csak a végeredményt látja, illetve a kapcsolati kudarc, amikor a szülő nem fogadja el a csemetét olyannak, amilyennek született. „Vajon el tudom-e fogadni a gyereket olyannak, amilyen? Hogy nem olyan, mint a testvére, nem olyan, mint én, nem olyan, amilyennek szerettem volna. Hebrencsebb vagy éppen komolyabb, olyan kis soványka, vagy éppen túl izmos, kövér…esetleg az a baj, hogy olyan, mint én vagyok, olyan szorongó…” A kudarcok típusainak ismertetése után a szerző három tényezőre hívja fel a figyelmet, amelyek elősegíthetik az agresszió kialakulását. Ezek a televízió káros hatása, a kistestvér születése, illetve a rosszul működő iskolarendszer.

Végül a záró, negyedik fejezetben ismét Ranschburg Jenő szól az olvasóhoz, ezúttal a családon belüli erőszakról. Végigveszi azt, hogy kiket érinthet ez a probléma, és milyen típusai vannak. A fizikai, a pszichológiai és a szexuális erőszak mind házastársak, mind szülő és gyermek között előfordulhatnak, az elhanyagolás pedig leginkább a fiatalabb generációnak az idősebbekhez való viszonyulását jellemzi. A pszichológus arra is kitér, hogy melyik nem érintett a családon belüli erőszakban, mint áldozat, illetve melyik, mint tettes. Arra a következtetésre jut, hogy erre nincsen általánosan érvényes szabály, női elkövetők éppen úgy előfordulnak, mint férfiak – noha előbbiből van kevesebb.

Úgy gondolom, hogy fontos tisztában lennünk azzal, milyen folyamatok zajlanak bennünk és gyermekeinkben, mert az agresszivitás megfelelő kezelésével idejében megfékezhetjük annak elfajulását. Ajánlom tehát ezt a könyvet mindenkinek, aki szeret a dolgok mélyére látni, és érdekli az erőszak, ez a rendkívül összetett lélektani jelenség.

Ár: 1150 HUF
Mennyiség:
Copyright www.maxx-marketing.net