Emberismereten alapuló nevelés és oktatás

„A tisztelet, a lelkesedés és a védelmezô érzés – ez az a há­rom dolog, ami valóban afféle mindent gyógyító csoda­szer
a nevelô és a tanár lelkében. És ha külsôleg, mûvészi mó­don tézisekbe szeretnénk foglalni azt, hogy miben testesül meg a mûvészet és a pedagógia, akkor ezek a következôk lehetnének:
Tisztelet az iránt, ami megelôzi a gyermek létét.
Lelkes hivatkozás arra, ami a gyermek után következik.
Védelmezô mozdulat, a gyermek élményeit védô.
A tanári természetnek ezzel a formulájával jellemezhetô leg­job­ban a tanárság külsô megnyilatkozása is.
Mind­ezt el kell sajátítanunk. Meg kell tanulnunk, hogy ma­gunk­ban hordozzunk valamit a jövô hangulatából, ami ab­ban áll majd, hogy a puszta tudomány birtoklása ar­ra kész­teti az embert, hogy magát valami lelki-szellemi tör­pe­szü­le­ménynek tekintse. Aki csupán tudós, abban nem lesz sem­mi késztetés arra, hogy – akár csak gondolatainak ala­kí­tá­sá­val – a tudományosat mûvészivé alakítsa. A világ csakis a mûvészi által ragadható meg. De mindig igaz: aki elôtt
a ter­mé­szet felfedi titkát, az vágyat érez a mûvészet iránt.
Úgy kellene éreznünk: amennyiben csupán tudós vagy, hat­ökör vagy! Csak ha átformálod lelki-szellemi-testi szer­ve­ze­tedet, ha tudásod mûvészi formát ölt, akkor leszel em­ber­ré. A jövôbeni fejlôdés – s ehhez a pedagógusnak is hoz­zá kell já­rul­nia – lényegében a tudománytól a világ mûvészi meg­ra­ga­dásáig fog vezetni: a torzszülöttôl a teljes emberig.”

Rudolf Steiner – aki Emil Molt, a Wal­dorf-Astoria Cigarettagyár igaz­ga­tója ké­ré­sé­re Stuttgartban meg­ala­pí­tot­ta az el­sô Waldorf-iskolát – sze­mi­ná­ri­u­mo­kon és mintegy két­száz elô­adá­son is­mer­tet­te a szel­lem­tu­do­má­nyos em­ber­tan alap­jait.

Ebben a kötetben három elô­adás­-so­ro­zat található. Az elsô töb­bek kö­zött a tanár helyes belsô be­ál­lí­tott­sá­gá­ról, a ne­velés három alap­ere­jé­rôl, va­la­mint az ember lelki-szel­le­mi fej­lô­dé­sérôl szól. A má­so­dikban a ser­dü­lô­kor ne­ve­lé­si kér­dé­sei ke­rül­nek sor­ra, va­la­mint a tekintély mû­vé­szi szem­lé­lettel tör­té­nô megala­po­zá­sa. Végül a har­ma­dik­ban Steiner az élô ter­mé­szet­szem­lélet kialakítása és a kü­lön­bö­zô ko­rok nevelôi mód­sze­rei­nek mai kor­ra va­ló hatása mel­lett a he­lyes pe­da­gó­gia gyógyító ere­jé­rôl is be­szél.