A Szentháromság titka

…így valójában a Szent Szellem az, amit azért kellett Krisz­tus­nak elküldenie, hogy általa az ember megtarthassa Én-tuda­tát, és ne legyen tudatában annak, hogy Krisztus benne lako­zik. Ha tehát az ember a szó teljes értelmében lelke elé tárja azt, hogy tulajdonképpen miféle lény ô, akkor azt kell mon­da­nia: ha visszapillantok arra, amit a régi beavatottak tudtak, azt látom, hogy az a kozmoszt betöltô Atya-princípium él ben­nem, ami ezekben a régi be­avatottakban megjelent, és ki­bon­takoztatta az Énjüket. Ez a princípium élt velünk, mi­elôtt leszálltunk a fizikai világba. Ennek az Atya-princí­pium­nak a bennünk lakozása révén emlékeztek a régi beava­tot­tak teljesen világosan arra, aho­gyan a fizikai világba való leszállásuk elôtt éltek. Az istensé­get ekkor a születés elôtti preegzisztenciában keresték: Ex deo nascimur.
A Golgotai Misztérium után nem maradhatott meg az em­berben Krisztus látása, mivel akkor nem lehetett volna ön­magától jó, csak a benne élô Krisztus lehetett volna jó. Az ember számára csak ez következhetett: In Christo morimur. Krisztusban halha­tott meg; a benne lévô halálprincípium révén tudott Krisztussal egyesülni.
Új tudatát viszont a Krisztus által küldött lény, a Szent Szel­lem lénye ébreszthette fel: Per spiritum sanctum revivisci­mus.
Látják, ez a Szentháromságban rejlô összefüggés…

…így valójában a Szent Szellem az, amit azért kellett Krisz­tus­nak elküldenie, hogy általa az ember megtarthassa Én-tuda­tát, és ne legyen tudatában annak, hogy Krisztus benne lako­zik. Ha tehát az ember a szó teljes értelmében lelke elé tárja azt, hogy tulajdonképpen miféle lény ô, akkor azt kell mon­da­nia: ha visszapillantok arra, amit a régi beavatottak tudtak, azt látom, hogy az a kozmoszt betöltô Atya-princípium él ben­nem, ami ezekben a régi be­avatottakban megjelent, és ki­bon­takoztatta az Énjüket. Ez a princípium élt velünk, mi­elôtt leszálltunk a fizikai világba. Ennek az Atya-princí­pium­nak a bennünk lakozása révén emlékeztek a régi beava­tot­tak teljesen világosan arra, aho­gyan a fizikai világba való leszállásuk elôtt éltek. Az istensé­get ekkor a születés elôtti preegzisztenciában keresték: Ex deo nascimur.
A Golgotai Misztérium után nem maradhatott meg az em­berben Krisztus látása, mivel akkor nem lehetett volna ön­magától jó, csak a benne élô Krisztus lehetett volna jó. Az ember számára csak ez következhetett: In Christo morimur. Krisztusban halha­tott meg; a benne lévô halálprincípium révén tudott Krisztussal egyesülni.
Új tudatát viszont a Krisztus által küldött lény, a Szent Szel­lem lénye ébreszthette fel: Per spiritum sanctum revivisci­mus.
Látják, ez a Szentháromságban rejlô összefüggés…